A gyermek negatív érzéseinél, mint pl. szomorúság, düh, csalódottság a szülő próbáljon ellenállni a kísértésnek, hogy a gyerek érzéseit
– figyelmen kívül hagyja (Ugyan már, az semmiség!)
– tagadja (Nem is lehetsz fáradt!)
– erkölcsi tanmesét tart (Mondtam ugye, hogy ne barátkozz azzal a kislánnyal!).
“Egy édesapa arról számolt be, hogy fia érzelmi szükségletei iránt akkor vált fogékonyabbá, amikor azokat fizikai sérüléseknek feleltette meg. A vágás vagy horzsolás képe segített neki felismerni, hogy a fia ugyanolyan gyors és komoly segítséget igényel akkor is, amikor a lelke sérül, mint amikor a térdét üti be.”
(Adele Faber & Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje!)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: