1.0anyajotakarhttps://anyajotakar.cafeblog.huAnyajotakarhttps://anyajotakar.cafeblog.hu/author/lujza1/<div dir="auto">Reggel 6 órától délután 3-ig a lányommal voltam: először otthon majd déltől mamáéknál kórházasat játszottunk. Full szerepjáték.</div> <div dir="auto">Kb. három napja tart, hogy rám van ragadva. Issza a szavaimat, szót fogad. </div> <div dir="auto">Ma délre, amikor átmentünk mamáékhoz, ott is CSAK ES KIZÁRÓLAG velem akart lenni. Anyós szülinapot tortázással megünnepeltük, és aztán elbúcsúztam. </div> <div dir="auto">Sírt, pedig mondtam többször is, hogy ma apukájával lesz délután alvásig.</div> <p><!--more--></p> <div dir="auto"> </div> <div dir="auto">A bölcsis melóban a gyerekek reggeli búcsúzkodásánál látom, hogy a sírós búcsúzkodás után minden rendben, úgy hogy tiszta lelkiismerettel indultam a "Hogyan tagadhatsz le több évet a korodból?" találkozóra.</div> <div dir="auto"> </div> <div dir="auto">Marvelosa Étterem, 7-en voltunk. Szuperjót beszélgettünk.</div> <div dir="auto">Egyre jobban megy nekem is a beszéd, azaz a gondolataim kifejezése. Akadozós, de egyre többet tudok vihogás vagy a mondandómba belegabalyodás nélkül beszélni.</div> <div dir="auto"> </div> <div dir="auto">Mai mottóm:</div> <div dir="auto">Már most viselkedj úgy, amilyenné válni szeretnél!</div> <div dir="auto"> </div>rich