Erdélyi út 1. rész ITT>>>
Majdnem Székelykő
Az időből kifutottunk, ezért nem tettük meg az egész túrát Székelykőre, csak felsétáltunk valameddig, eszegettünk csipkebogyót, láttunk lovat, leültünk és csodáltuk a kilátást, majd lesétáltunk.
Kerestünk, de nem nyitva lévő éttermet Torockón. Egy néni a háza elé állított asztalon jelezte, hogy van eladó pálinkája, behívott minket kóstolni és Áron vett tőle fél liter szilvapálinkát.
Hn5-kor kinyitott a kisbolt, vettünk spagettit, sajtkrémet, füstölt sajtot azt tervezve, hogy majd a szálláson főzünk.
Sétálgattunk, megtaláltuk a Gondűző Kocsmát, de zárva volt, a falu végén még vettünk hagymát, fokhagymát majd irány haza.
Nincs főszezon, kihalt volt a falu, Annáék mondták, hogy nyáron tele van turistával, és a vendéglők nyitva tartanak. (Áron poén: lehet, hogy a kocsmában tartanak Happy Hour-t)
A szállásunk kertjében volt egy kisebb házikó konyha-étkezőnek berendezve, és legnagyobb örömünkre a sétából visszatérve az üveges kályhában égett a tűz, jó idő volt bent.
Elkezdtünk főzni, Levi hozott pár üveg bort, azt iszogattuk.
Jótanácsok mellett felszeleteltem két hagymát, megfőztünk 750 gr spagettit és Áron megcsinálta a szószt: 3 tömlősajt, hagyma, fokhagyma, tejföl. Ahogy az egyik sajtot kinyomta, egy jó adag a falra kenődött, de sikerült lenyalni és letörölgetni onnan nyom nélkül.
A kaja finom lett, szépen megtérítettünk hozzá, mindenki kétszer szedett.
A vacsi végere bejött Zsolt, a szállásadó, fát tenni a kályhába. Vettünk a kisboltban diós aprósütit, azzal és borral kínáltuk meg őt, ő pedig minket szilvapálinkával.
Úgyhogy ő bor, mi pálesz, életemben most ittam először pálinkát, finom volt.
Mondták Leviék, hogy a bolti cseresznyepálinka az műanyag.
Zsolt mesélte, hogy itt a családok saját gyümölcseiket, szilvájukat viszik a kifőzdébe, és csak a tiszta gyümi van benne, azt kapják vissza.
Mesélte, hogy nekik nincs gyerekük, ez a ház Annamari nagyszüleié volt.
A falon fekete-fehér és színes fotók népviseletbe öltözött lányokat, párokat mutattak. Zsolt megmutatta Annamari nagymamáját is 16 évesen és menyasszonyként 18 évesen.
Miután Zsolt elment, Scrubble-t játszottunk, már nem tudom, ki nyert, de nem én, az biztos.
Éjfél előtt kicsivel kerültünk ágyba. A mi szobánkból nyílt a fürdő,a fiúk szobája pedig a másik oldalról nyílt egybe a miénkkel és ott sokkal-sokkal melegebb volt.
Jó volt az éjszaka, csendes.
Szombaton zuhany után 8-tól reggeli a kis házban, ahol Annamari és az anyukája vártak már bennünket.
Az asztalon készen állt a sajt, felvágott, szilvalekvár, padlizsánkrém, mentatea és két kilós kenyérből friss szeletek.
Mi négyen leültünk az asztalhoz, Annamariék a pult túloldalán álltak és kaja közben így beszélgettünk velük.
A Tordai Sóbányát javasolták, szerintük szebb, mint a Parajdi. Mi pedig elmeséltük nekik az előző napunkat.
Reggeli után fiúk zuhany, majd összepakoltunk, kocsiba ültünk és irány Torda.
Erdélyi út 3. rész ITT>>>
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: