“Értelemszerű, hogy azok a szülők, akik valóban odafigyelnek a gyerekeik érzéseire, kevésbé hajlamosak így minősíteni őket (hiperaktív, butuska, úgy viselkedsz, mint egy csecsemő!)
Javasoljuk minden szülőnek, hogy legyen résen és próbáljon megszabadulni a kritizálás, gúnyolódás és a becsmérlés alattomos szokásától.”
“Soha ne űzzünk gúnyt a gyerekeinkből!
Legyünk türelmesek velünk, amikor új készségeket próbálnak elsajátítani, hiába követnek el hibákat.
Kerüljük a személyiségük megbélyegzését egy-egy konkrét eset kapcsán.
Mondjuk inkább azt, hogy “Nem mászunk fel a bútorokra!”, semmint “Ne légy már ilyen elviselhetetlen szörnyeteg!”
Bár némelyik gyerek érzéketlennek tűnhet, egyikük sincs teflonnal bevonva. A gyerekek a szüleik révén tesznek szert identitásukra, és hajlamosak mindent elhinni, amit az anyjuk vagy az apjuk mond róluk.”
“Jó szándékú szülők percről percre csorbítják a gyerekek önbizalmát úgy, hogy folyamatosan rendre utasítják őket, kijavítják a hibáikat és szükségtelenül beavatkoznak, amikor a gyerek ‘kísérletezik’.”
(Dr. John Gottman: Gyerekek érzelmi intelligenciája)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: