anyajotakar

Nincs olyan, hogy anyai ösztön

A lányom két hónap múlva 6 éves lesz.

Kisgyermeknevelő vagyok, bölcsődében töltöm a napjaimat különböző gyerekekkel, szabadidőmben sokat olvasok a gyermekek fejlődéséről.

Segítenek ezek az olvasnivalók abban, hogy kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb legyen a kapcsolatom a gyerekekkel és a szülőkkel a bölcsiben, és a lányommal és az apukájával otthon.

Pontosabban az segít, amit magunkra is tudok alkalmazni és alkalmazom is.

Mert ha zsigerből tenném az anyai dolgokat, akkor görcsös, ordibáló nőt látna a lányom.

Azt gondolom, nincs anyai ösztön.

Meg kell tanulni ezt a szerepet.

Persze csak az vegye a “fáradtságot” a megtanulására és kiélvezésére, akinek számít az élete minősége, az, hogy a gyerekei kiegyensúlyozottak legyenek az élet kihívásai közben és hogy a mindennapok ne a kötözködésről szóljanak.

Ha jó úgy, hogy kütyüzünk és kritizálunk, ahhoz nem kell tanulni. 🙂

Sokat olvasok, ezekből az olvasmányomból osztok majd meg részleteket ezen a blogon.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!